Most jöttem rá, hogy a mai nap folyamán még senkivel sem beszéltem. Mármint úgy igazán. Nem túl jó érzés, biztos ezért írok ma ennyit.Szóval a mai kommunikációm kimerül abban, hogy köszöntem a folyosón pár embernek, telefonáltam, és kértem bérletet a csajtól a Pont irodában. Pedig van ám nekem szobatársam is... Aki reggel felkelt, elkészült, gépezett egy kicsit, majd elment. Igen, köszönés nélkül, nem szóltunk egymáshoz egy szót sem. Jóban vagyunk, mi?
Ezért nem szeretek itt lenni. Talán az én hibám is, túlzottan ragaszkodom a régi barátaimhoz. De nekem nem is kellenek újak. Az egyetlen ember, akit örülök, hogy megismertem itt Debrecenben, az Anna. De vele is inkább haverok vagyunk, mint barátok.
Szeretnék végre nyarat, hogy otthon lehessek, és ne kelljen egyedül hallgatnom a vihart. Hogy mindig legyen kihez szólnom.
Hát, én már csak így jártam... De annak azért örülök, hogy Ti még gondoltok rám. Szaszy, jól estett, hogy felhívtál :) Köszönöm.
"kedves" blog író :D elolvastam a bejegyzéseid és köszönöm szépen...igazán felvidítottál :D értelmetlen szembeszegülésed magaddal és a következetesség teljes hiánya nagyon tetszett :D
VálaszTörlés1-2 megjegyzés: ha úgy gondolod, hogy gondolataidat a neten szeretnéd megosztani, az már rég nem a barátaidnak szól :D tudod az internet "hálózatok elképesztő hálózata"... tehát, ha vki kritikát ír az ugyan olyan 'megjegyzés' , mint éppen ha vki dicsér, v támogat egy másik 'megjegyzéssel'...túl hosszú lenne minden megfigyelésem leírni...talán olvasd el még 1x netán 2x a bejegyzéseid és hátha meglátod te is ezeket ;) :D
nem jó dolog összeveszni magaddal, ellent mondani magadnak, 2 bejegyzésben a dolgok szöges ellentétéről írni...ennek a neve: skizofrénia :) és nem túl jó dolog :)
de hajrá hajrá csak így tovább(Y) engem felvidítottál ;)
Én annak csak örülök, ha felvidítottalak. Köszönöm a tanácsaidat, értem is őket, de én ezt még mindig nem azért írom, hogy mások csámcsogjanak az életemen, hanem mert az egyetem miatt elég messze kerültem a barátaimról, és már többen blogolunk azért, hogy tudjuk: él-e még a másik. Ahogy az a bejegyzéseim többségéből kiderült, nem váltom meg a világot, nem írok hatalmas véleményeket az életről. Csak hogy felkeltem, voltam, elaludtam. Az utóbbi napjaim elég "kellemetlenre" sikeredtek, ezért lett a dolog kicsit személyesebb hangvételű, gondoltam kipanaszkodom magam. De erről máris próbálok leszokni. Nem a rossz kritika miatt (pontosabban főleg nem amiatt), hanem mert nem szeretem, ha a gondjaimról kérdezgetnek, márpedig ezek a bejegyzések ezt váltották ki.
VálaszTörlésNem fogom átolvasni a blogomat, nem érdekel különösebben, ha egyszer A-t mondok, utána meg B-t. Ezek pillanatnyi gondolatok, változhatnak.
És hogy skizofrén lennék? :D Hát, én nem hiszem. :D
Ami még nagyon tetszett a kommentben, az "értelmetlen szembeszegülésed magaddal és a következetesség teljes hiánya". Lehetséges. Ahogy belegondolok, talán ilyen is vagyok. Kicsit értelmetlen...