Ma délelőtt, mikor kiléptem a házból, és nem az Egyetem sugárutat láttam meg, hirtelen elöntött az az érzés, hogy OTTHON vagyok. Ezt a helyet ismerem, mint a tenyeremet, itt azért mégiscsak jól érzem magamat (mindenféle szomorú dolgokat leszámítva), és itt van az összes barátom is. Azért mégiscsak jó itthon lenni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése