2011. október 4., kedd

Egyedül a nagyvilággal szemben

Kész, ennyi volt, én ennyit bírtam ép ésszel, feladom!
Az analitika labor ennél szarabbul már nem is sikerülhetett volna, de a slusszpoén majd csak az lesz, ha kiderül, hogy a másfél óra pluszmunka (még így sem sikerült a napi adag végére érni) csak egy karót ért. Erre megvan az esély, kismillió helyen el lehetett rontani a titrálást. De legalább megjegyztek a tanárok: ő az egyike annak a háromnak, aki miatt túlóráztam! Szép indítás, főleg ha az eredményem egy nagy kalap szar!
Aztán hogy jól végződjön a nap, felrakták végre az ösztöndíjakat. 13000.- Hát már oda is eljutottam, hogy szarabb lett az átlagom, mint sok más emberé! Remek! Mostmár számok bizonyítják, hogy hülye is vagyok!
Ez van, majd menni fog ez egyedül is... Ideje hozzászokni gondolom... Tudom, itt vagytok nekem ti... de az mégsem ugyanaz, ezt mindenkinek el kell ismerni. Szegény Szaszy meg Anna már ígyis lassan idegbajt kapnak tőlem, a kispárnám meg ha mesélni tudna... Nem bírom én már ezt!

És még a fészbúk meg az egész net is szarakodik! Remek! :S

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése